...este későn van, egy mozgalmas nap után. a gyerekek és Abi már alszanak. kint hideg, bent jó meleg... nemrég értem haza gernyeszegről (haza vittem Zozót). azelőtt fent voltunk Szerbiában (az itteniek így nevezik a falu cigányok lakta részét). kivilágítás lévén, a temető tele volt emberekkel. érdekes látvány volt a sok kivilágított sír körbeállva kicsikkel, nagyokkal. Zozóval próbáltunk vegyülni (beszélgetni azokkal akik józanok voltak) majd bementünk Gyöngyiékhez (az ő férje, ödön (edi), halt meg múlt héten; legkisebbik gyereküket, Erzsikét, még a nyáron ismertem meg) házi istentiszteletet tartani. énekelgettünk és egyszercsak beszalad Zoli azzal, hogy menjek gyorsan mert hal meg ("nyivad meg") a gyermeke. felrobogtunk de már nem volt életveszély (a kicsi félrenyelt valamit de már kihányta), ijedtség annál nagyobb. alig győztem nyugtatgatni őket. megvártam míg kijöttek s majd elmentek a mentősök, addig Zozó lent maradt és egyedül tartotta a frontot. miután mindkét helyen imádkoztunk és énekeltünk még pár éneket, nagy nehezen elindultunk haza. hétfőre többen is ajánlkoztak, hogy eljönnek Gernyeszegre az ottani házi istentiszteletre. sajna egyszerre csak négyet tudunk vinni. de majd sorjába...
holnap (jobban mondva ma) zsúfolt napunk lesz. Attilát kell helyettesítenem mivel ő elutazott. de alig várom, hogy lássam az abafáiakat. remélem Zozó is tud jönni zenélni. nagy segítség...
zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése