hétfő, július 11, 2011

megyünk...

...remélem, hogy nem tönkre.
pár hete voltak nálunk a váradi cigány gyülekezetből robiék (összesen 7 testvérünk) és segítettek a környéken evangelizálni (énekkel és tanúságtételekkel). együtt voltunk gernyeszegen, abafáján, sárpatakon és csáváson. együtt hívtuk az embereket Krisztushoz. voltak akik kifejezték Isten felé való közeledésüket. ugyanazon a hétvégén gyergyóban is szólt az örömhír a cigányoknak (mi is besegítettünk kicsit).
ezen a héten mi utazunk váradra (remélhetőleg kedden) mivel szombaton érmihályfalván lesz iza sógornőmnek az esküvője. vasárnap reggelre vissza kell érjek mert indulunk a sárpataki gyerekekkel a táborba. kb 50 gyereket viszünk az idén, sokan el vannak utazva és így könnyebb volt a válogatás. míg váradon leszünk szeretnénk pár ismerőst meglátogatni, hosszú a lista, ha valaki kimarad ne legyen harag. néhány istentiszteletre is el szeretnénk menni és remélem lesz alkalom mélyebb beszélgetésekre, a szokásos hogy vagytok-ok mellett.
nehéz hétvégénk volt, pénteken és szombaton szénáztunk (sikerül felgyüjteni a sokszor agyonázott de végre megszáradt szénánkat), szultán és én is eléggé leszerepeltünk.
készülünk andrással egy nomád táborral tizenéves fiúk számára. egy részük árvaházból, mások a szerbiából, a többiek meg innen-onnan. remélem ott jobbak leszünk, szultán is meg én is.
krivács zoliék nagy segítségünkre vannak az itthoni teendőkben és a misszióban is amíg el vagyunk menve. az utóbbi hetekben gyakran aludtak nálunk és ilyenkor ritkán feküdtünk le éjfél előtt. de megérte.
gerzon belejött a biciklizésbe (talán már tulzásba is viszi). zalán nagyon szeret nekem segíteni. dávid is sokat járkál és rettenetesen szerett kapukat, ajtókat nyitogtatni. koppány felfedezte magának az udvar minden zegét-zugát, és szerfelett rajong a szultánért.
nagyjából ennyi
béke legyen mindenkivel
zoltán