szerda, április 15, 2009

húsvét harmadnapja

...igen az. szilágysági gyökereimet nem tudom (és nem is akarom) megtagadni. jó volt attilával a minap együtt énekelni, hogy "ö él, ö él", azzal a sarmasági "é"-vel. (né naná béka - de azt hallani is kell) ma focimeccs volt. az abafáiakat hoztuk ide sárpatakra és nagyon jól sikerült a dolog. utána énekek, bizonyságok, ima, és végig jó hangulat. az este már egészen más volt. ediék sírva telefonáltak, kitört a háború a szerbiában. már a tegnap is sejtettem, hogy ez lesz, csak nem gondoltam, hogy így. akiket másodnapján vittünk gernyeszegre imaházba, azoknak a családjaik kerültek harcba és velük együtt a cigányság jó része. két mentőautó ment be és árom álarcosokkal megrakott kocsi jött ki vásárhelyről. a testi sérülések nem súlyosak, de néhányat elvittek és attól félek még lesznek utórezgések. engem is megfenyegettek mivel segítettem ediéknek bejútni a kórházba a testvéréhez. de annyira aggaszt mint a kutyák acsarkodása. megmarhatnak de attól még menni kell.
Krisztus feltámadott! Valóban feltámadott! Él és teljhatalommal uralkodik!
zoltán

kedd, április 14, 2009

tavasz

elég rég nem irtunk ide semmit... ennek egyszerűen csak annyi az oka, hogy nem volt időnk. kitavaszodott sárpatakon, egyre szebb itt minden. igyekeztünk egy kicsit rendbe hozni az udvart, meg a kertet, de azt hiszem, ennek még kellene pár év, már csak a csalán (csihány) kiirtása miatt is. veteményeztünk, szegény zoli megszenvedett az ásással, a helyen, ahol lett a kertünk, ház volt valamikor, valaki eléggé félre informált minket... hogy finoman fogalmazzak. szóval a ház alapjából a megmaradt kövek, téglák, stb egy csomóra kerültek, lett egy kis virágágyás az egyik fa tövén. voltak itt nárciszok, meg jázminok, gyöngyvirág, ezt is kitakarítottam kicsit, megérte, mert nagyon szépen virágoznak. alig várom, hogy virágozzanak a szilvafák, abból nagyon sok van itt. a csalánt kaszáljuk, és edződünk, zalán néha arra téved. leteszi a kezét aztán jobb esetbe csak nézi, hogy mi a csuda történt vele. ha súlyosabb a dolog meg sír... vígasztalhatatlanul. szeretnénk majd egy kerti partit szervezni, ha már zöldül egy kicsit, ha már a szőlő karókon lesz és nem a földön, és ha le lesz az egész kaszálva...

a húsvét nagyon jól telt, hála Istennek, imádkoztunk is ezért, hogy ne nyomtalanul tünjön el. itthon keveset voltunk, zoli szolgált régenben is, aztán másodnapján délután sikerült meglátogatni ("meglocsolni") a szomszédokat. jól el tudtunk beszélgetni, most volt idő rá, meg hangulat is, marasztaltak is, jól is éreztük magunkat. az egyik idős nénin már láttam, hogy más... derűs, szeretetteljes. két bottal jár, mégis olyan humoros, vidám. sokan járnak hozzá, vonzza az embereket. Istenfélő asszony. együtt énekeltük: "az Úr csodásan működik, de útja rejtve van..."

Abigél