hétfő, május 25, 2009

öntözünk

esőhiány van errefelé is. volt valamennyi (ezért hála) de a szél s a nap hamar kiszárította a földet. ...hiába, az öntözés nem az igazi. látszik is, pedig minden este teszem. az eső pótolhatatlan. vetettem, van amit kétszer is. házi mag, bolti, de a föld inkább a gyomot támogatja. de még az is elég vérszegény. lelki téren is hasonló az ábra. vetünk. jut a magból ide is oda is. de kelni nem akar. öntözni? imával, könnyel, böjttel, vérrel? kell, de nem elég. az eső, az az igazi. az uborkát még márciusban elvetettem, de csak a minap dugta ki fejét a kérges föld alól. piszkálni nem mertem - és de jól tettem - mert mi van ha hajt, csak még nem látom. a vakond túr, felforgat. a csiga, levéltetű rág, lyuggat. a vihar, jég tördel, szaggat. de még a hajszálak is parancsszóra várnak, s maguktól nem hullanak. minden rendben halad
áldott pünkösdöt mindenkinek
zoltán

péntek, május 15, 2009

bajban


kicsi Gerzon bajban van. ez a magyar nyelv... GÁZ. hogy is tanuljon meg az ember beszélni, ha ugyanaz a szó mindenfélét jelenthet?? most publikálok néhány érdekesebb mondatot. már ami eszembe jut.
-gerzon, mondjad: fagyi!
-(gondolkozik)FA GYÍ! (mindkét szót nyomatékosan hangsúlyozva, majd elszalad, egy kicsi bot van a kezében és kiabál: GYÍ GYÍ, FA GYÍ!)

régebb megdöglött az egyik kiskutya, a Kicsibubu nevezetű.
-a kicsibubu meghalt.
-a titibubu hal! (meghalt=hal lett belőle? hm...)

-gerzon hall?
-én hal!
-hm???

és persze a Mémó (Némó) is hal. tehát mi is van a halakkal?? mindenki hal? vagy mi? :)
eztán meg az is baj, ha valaki nem tud kimondani egy csomó mássalhangzót. így a tető, a tetü, a kettő is nagyon hasonlítanak és anyuka legyen a talpán aki kibogozza.
a kakukk madár úgy tesz, hogy: tatut, a kukucs tutucs, a koszi az töti (ezt szeretem a legjobban... ha nem kér több kaját vagy nem akar többet rajzolni, azt mondja: töti anya! ), a kaka az tata. :P

abigél

hétfő, május 11, 2009

dúl a tavasz

néhány képet szeretnék mutatni (fordított időrendi sorrendben)
idővel írok majd valamit mindegyikhez. addig is beszéljenek a képek önmagukért
Varga Józseffel (a tasnádi cigány gyülekezetből) beszélgetünk útban a szerbiába ahol a lányáék is laknak (náluk voltak látogatóban)


a fiúkkal (Edi, Florin, Bobi) beszélgettünk, tanácskoztunk. azóta ediék ismét határon túl dolgoznak. hála Istennek van munkájuk.


burjánzik a gyom, le lett kaszálva de újból esedékes

május elsején kiruccantunk a gernyeszegi ifivel. próbáltuk zozót megtanítani repülni. csekély eredménnyel...


a lányok munkája sokkal többet ért


de szép hajuk van! a lónak már csak volt. azóta Gerzon megnyírta


a remeti hegyiházból az Avas hegység és az Avas medence egy része. mert Kinga (Abigél huga) eljegyzése mellett még erre is volt időnk. de csak úgy, hogy másfél nap alatt szájba vágtunk mindent.


Gerzon a szőlőben, háttérben a ház.


Zalán élvezte a háti kosárban



itt már Szekeresen rágja valamelyik pórul járt majorság lábát



Szatmáron is nagyon jól elvoltak. alig néhányszor vágódtak el a betonon



fékezhetetlen a kíváncsiságuk a kicsiknek




a Maros parton egyik szombaton. volt ott még néhány fiatal pár, gyerekkel és anélkül. zolival nem vártuk meg a végét, siettünk sáromberkére a gyerekekhez. a kajáról lemaradtunk de a javáról nem



mindig akad tennivaló az udvaron. néha alig tudom leállítani őket

ismét sokan elmentek Magyarországra dolgozni, köztük Edi is
de az élet azért zajlik és ez is új kapcsolatok építésére serkent
zoltán

hétfő, május 04, 2009

már május

azért ez durva, hogy havonta két bejegyzést sikerül összehoznunk...
a szerbiai háború nem tartott sokáig, nagy békülés lett belőle, hála Istennek. Edi most először élte át, milyen igazán bocsánatot kérni és megbocsátani, ezáltal felszabadulni, megszabadulni a félelemtől és boldogan Istent dicsérni. azóta is vannak kisebb konfliktusok, de általában csak kisebb (női) civakodások.
nálunk egyre szebb minden, a fák elvirágoztak, nagyon szép volt, most, mintha más udvar lenne. minden zöld, meg virág is van jó néhány.itt a képen zoli csinál spaliert a szőlőnek, ill fiatalítja a szőlőt.egy hétig el voltunk utazva, a hugomnak volt az eljegyzése szatmáron, útba ejtettük váradot is,elintézni az egészségügyi dolgainkat, meg hát egy csomó barátot kellett meglátogassunk, de nem sikerült mindenkit, sajnos. kalandos utazásunk volt, mert kolozsvártól váradig 3 gumidefektünk volt, egy éjszakát a kocsiban töltöttünk. a gyerekek elég jól aludtak, főleg gerzon, de nekünk nagyon fárasztó volt. aztán váradon még szerelőnél is voltunk, kicseréltek valamit, de még mindig kopog valami valahol... reméljük, nem esik szét... most rájöttünk arra is, hogy váradról szatmárra elég két óra akkor is, ha csak max 80 km/h-val megyünk :)) pótkerékkel, folyton imádkozva, hogy ne történjen semmi baj. meg aztán abban is bíztunk, hogy azon az útvonalon sok ismerősünk van, valaki csak befogadott volna minket... :))de nem kellett hála Istennek.

hálásak vagyunk a barátokért, minden egyes kedves szóért, szállásért, ételekért, útravalóért, fasírtért, krumplilevesért, ananászért. Legyen jutalmatok bőséges a Mennyben.

Abigél