Dávid

legutóbbi bejegyzésünk óta sok minden történt, tél volt akkor aztán volt tavasz is, ősz is. nem tudom, mi volt, de éppen a gólya erre járt, házunk felett elejtette kicsi csomagját:) bocsi, éppen gyerekverseket olvasgattam az előbb:)) szóval megjött közénk Dávid, nagyon hirtelen, váratlanul. olyan pici gyermek, akit senki sem vállalhatott, egy nehéz, szomorú 9 hónap után született, picikén, de életerősen. ma 2 hetes, folyton csak eszik, meg alszik, hízik, erősödik, szépül, simul ki az arca, megnyugszik. szóval egy darabig köztünk marad, és reméljük, szeretetet, és Isten jelenlétét érzi most is és ezután is a családban.
mást hiába kérdeztek, nem tudom, hogy lesz, mi lesz, vele, velem, velünk. Isten angyalokat küld hozzám, nem hagyja hogy feladjam, elkeseredjek, mikor nehéz.

mostanában készülődünk karácsonyra, díszítgettema házat, magyaráztam a fiúknak, hogy is vannak a dolgok:) aztán készülődünk a szerbiai gyerekekkel, meglátjuk, összejön-e egy kis műsor, amivel el lehet érni a szülőket is. hátha megértenék a lényeget a kicsik is, nagyok is.

kicsit betegek vagyunk, hülések, nem akar elmúlni nálam se, most zoli bírta legtovább, de tegnap ő is már érezte e tüneteket.

ja, van csempekályhánk, hálásak vagyunk, nagyon jól megy, élvezzük a meleget, nincs nagy hőingadozás már, csak kicsi. ha valaki tudja, miért van nálunk penész és hogy szabaduljunk meg tőle végleg, az szóljon. :) köszi.

Abi