Imaház
ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők... építkezünk. na nem én, én csak itthonról drukkolok:) nem mondanám, hogy nincs áldás, de nem megy olyan könnyen, mint gondoltuk. ott kezdődött, hogy azt mondtuk, nem várunk tovább senkire, se mesterre, mert nagyon eltelt az idő... aztán  esett az eső- nagyon- sokat. megjöttek apukámék (apósom, apa meg három testvér Ákosról, köztük Erzsi, aki nekem segít, csak nekem:)) ) és láss csodát, elállt az eső, kisütött a nap is néha és én itthon áldottam az Urat, hogy ilyen csodát tett. haladtak is jól a munkával. ma is, de fogy a lelkesedés. reméljük, holnap a fal fel lesz húzva, s tető... hm, az még lenne csudajó, ha már fent lenne.

Vendégek
ma meglátogatott Borzási István tv a vendégeivel. örültem nekik:) érdekes volt, h zoli szólt, tíz perc múlva ott vagyunk. most megláthattam, hogy tíz perc és két asszony csodákra képes:)) ugyanis mikor hívott a ház felfordítva, az ágy matrac nélkül, a pulyka félig megpucolva, játékok, itt mosott ruha, ott meg szennyes... palacsinta sütésre vár... aztán, mire megjöttek, elég sokminden rendjén volt...:D készült is pár kép (háttérben a ruhaszárítóval:)) ) ilyen izgalmakban van részem...

Fogacskák
egy ideje dávid és koppány versenyezenk. előbb dávidnak volt egy foga, aztán koppánynak is. aztán dávidnak még egy, s koppány se maradt el tőle. biza most a versenyben koppány vezet, ma estére kibujt a felső foga is. egyelőre egy, de jön a másik is. keserves. nurofen, zsibbasztó, babapiskóta...

képek később.
abigél