Örömhír kub

Mar múlt héten is megjelent pár gyerek nálunk, előbb csak új évre köszöntöttek minket, aztán jöttek csak úgy, s ma megint. Erzsike csapata ez, ő szedi őket össze, ma 4en voltak. Volt még egy kis édesség (csak keveset, mert a fogorvosra nincs pénzünk:) ), aztán elbeszélgettünk. Kicsit még hideg volt a konyhában, énekeltünk, mondtam nekik történetet a Bibliából, persze gyerekbiblia segítségével. Szóval ezek engem bedobtak a mély vízbe. Még soha nem csináltam ilyet, nem is tudtam, hogy fogjak hozzá, de nem is kellett sokat gondolkozzak rajta, mert házhoz jött a lehetőség. Kicsit fárasztó hallgatni, hogy mennyi babonaság, hülyeség ragadt rájuk pedig még kicsik. És mennyi rosszaságot ki tudnak találni, mennyi mindenben benne voltak már... Énekelgettünk, játszottak Gerzonnal és előkerült egy kifestős könyv is, amit Gerzon hozott tegnap Attilától. A Kovács Barnáéktól kapott csomagban volt elég színes ceruza, szóval el voltunk látva. Erzsike nem bírt nyugodni, mert meglátott egy köteg színes papírt... Jövő hétig még ki kell találjak valamit, hogy miként használjuk fel a legjobban. Minden ötletet szívesen fogadok, sablonokkal kivágni és összeragasztani, hajtogatni stb.

Aztán egyszer kíváncsi lennék ezekre a tanító nőkre, hogy az egyik kislány ott járt 3. osztályig és nem tudja a nevét leírni... De van olyan, aki 7-8 évet is ott tölt, és semmit nem tud, se írni, olvasni, se semmi egyebet, ami a tananyagban benne lenne... Így nem csodálom, hogy nem nagyon akarnak menni iskolába... Meg mondja Erzsike, hogy majd nyáron megy, mert most hideg van. :)
Na így. Örülök, hogy hasznos (mozdony:) ) vagyok.

Abigél