hétfő, január 31, 2011

február, hol a nyár?

még az iskolában tanultuk ezt a kis elbeszélést, és mindig eszembe jut ilyenkor, februárban. így várom én is a tavaszt és visszaszámolok, már csak egy hónap, kettő és koppány egy éves lesz, és akkor tavasz lesz és kint fog majd lépegetni ő is (remélhetőleg). addig is marad a kocka, kifestő, gyurma és még kitudja mi minden, hogy hamarabb teljen a nap: 
 néha szultán is megmozgatja elgémberedett izmait:
 de mindig bizakodunk:

most csak hárman vagyunk a kicsikkel, zoli a nagyobbakkal kiskapuson van, ott szolgált ma este. mi is mentünk volna, de koppány megint betegeskedik, igaz, zoli is, de most menni kellett, a jó Isten ad neki erőt míg szolgál, aztán meg valahogy hazajön.:) volt egy kis lazítás, amíg nem volt olyan hideg és mindenki rendbe jött, még ha csak 1-2 hétre is, ezért is hálás vagyok. meg azért is, mert a szigorú tél néha megenyhül. ilyenkor nagymosást tartok és most újra várom a jobb időt, a vezeték megint megfagyott.zoli örül a télnek, mert a szerbiában mindenki otthon van, csak az erdőbe mennek fáért, ezért-azért, nagyon jól lehet beszélgetni. engem kicsit hiányolnak arrafelé, kicsit ironikusan is megnyilvánult egyiküknél mikor ott voltam. de most nem tehetek mást, nekem itthon kell lennem (nem mindig könnyebb, de sokszor igen). vannak új megmozdulások és nagyon örülünk  ennek, zoli minden délután ott van, mikor teheti és igyekszik lelkigondozni a friss megtérteket.

egyik fontos feladatunk itt úgy érezzük, hogy megvédjük a gyerekeket az anyjuktól. ma este jutott ez eszembe, és durvának tűnhet. sajnos még nem sikerült senkit megállítani, aki igazán akarta bántani a gyermekét. ma újra rám nehezedik és tudom, többet kellene imádkozzak ezért. egyik legnehezebb próba egy frissen megtért nőnek, ha terhes lesz, főleg ha már vannak gyermekei.  nem véletlen ez és az Úr adjon kegyelmet.

gondolkodom egy internetes kismama-kör létrehozásán, még nem tudom, hogy lehetne, de érzem magamon és másokon is látom, hogy kellene, olyanoknak, akik nehezen mozdulnak ki otthonról.

a múlt héten mezőcsáváson volt zoli edivel, ott is a cigányok közt hirdették az Istent. vannak érdeklődők, visszavárják őket, még ezen a héten szeretnének elmenni újra. nyáron közel van, keresztül pár dombon, de most kocsival mennek, vásárhelyre és onnan tovább.(még itt van nálunk egyik gernyeszegi testvér kocsija).

hálás vagyok, hogy zoli tud hozni fát a szekérrel, teljesen ingyen és olyan meleget csinálunk, amilyet tudunk:) és hálás vagyok ezért a kályháért: sárpatakon mi csináltattunk nagyon meg voltunk vele elégedve, de most úgy tűnik, ez még annál is jobb.:)

abigél

vasárnap, január 23, 2011

hol a cica??

tobb erot, ...

sokminden tortent a napokban. jo alkalmaink voltak a szerbiaban es a kornyeken: beszelgetesek, imadkozasok, eneklesek. itthon sikerult uzembe helyezni a mosogepet, apad a szennyes hegy. zalannak elmult a sebe es a hasmeneses jarvanynak is ugy nez ki hogy vege. a hules ellen is harcolunk es latszolag jo uton vagyunk.abigellel is jokat beszelgettunk mostanaban. megvasaroltuk a jatszoternek valo telket a szerbiaban. feladat van eleg, ido es ero annal kevesebb, igyekszunk a legfontosabbakra osszpontositani.
zoltan

vizualisan:
esti hancurozas

istvanek csaladja (istvanka mar lefekudt)
 cuja es dzsilda nalunk voltak
 vezeto kepzes gernyeszegen
 miklosek (sarmasagrol) is meglatogattak minket
 gyerek alkalom
 aztan a felnottekkel is
 sutotok
a forrasnal (vizert)
 koppany orome

péntek, január 21, 2011

betegségek

nagyjából azóta, hogy szatmárról hazajöttünk, koppány folyamatosan beteg. meghűlés mindenféle nehézséggel mindenféle variációban. nagyjából azóta nem alszom egy jót. lassan kezdem megszokni és minden apró lehetőségnek örülök. na de a koppány betegsége nem maradt meg nála, átragadt dávidra is, már 2szer, és a nagyobbak is már másodjára köhögősödnek meg azóta. közben a héten utolért egy gyomorrontás is, aminek a rossz oldalait főleg az anyukák tudják. figyeltem, gerzon mennyit tud még kiadni, mikor kell vinni. már 2 hete ez megy: vajon kit, mikor kell vinni kórházba. Istennek hála, eddig nem volt szükség rá, volt még itthon pipa, légzéskönnyitésre  (koppány), meg lázcsillapító is. az az igazság, hogy még ilyet tényleg nem láttam, hogy valakinek 40 fok fölött legyen a láza (dávid)... borogattunk és imádkoztunk. dávidot a héten kellett volna vinni bukarestbe kivenni a varratot a szeméből, de mivel beteg lett, nem tudtunk menni, február végére kaptunk új időpontot.

nagy vonalakban erről szól az életem. várok és várok. van, amikor könnyebb, de általában nagyon nehéz várni. "légy csendben és várj az Úrra..."

abigél

csütörtök, január 13, 2011

szilagysagban

a mult hetvegen szilagysagban voltam toth attilaval. sarmasagon hirdettuk az iget, attilaek a sogora eljegyzesen voltak en meg haza ugrottam egy keves idore a szuleimhez. a hugommal sikerult elmenjunk kovesdre is vasarnap reggel. kozben abigel itthon volt a fiukkal es ket keresztyen lany is segitett neki a gernyeszegi gyulekezetbol. halasak vagyunk nekik. reg nem volt ilyen jo otthon lenni, jokat beszelgettunk, imadkoztunk es mindharom este egyutt voltunk sarmasagon a gyulekezetben. jo volt talalkozni kis ottoekkal is, meg mas szilagysagi ismerosokkel. orultem latva a cigany testvereket es istenkeresoket is az esti alkalmakon. kozben sarpatakon folytatodott az imahet. minden este osszegyultunk hazaknal imadkozni a hit kulonbozo jellegzetessegein elmelkedve. penteken es  szombaton andras es edi folytattak a buzditast. vasarnap ejjel jottem haza de nem maradt el a gyerekalkalom es a felnott istentisztelet sem, zozoek is itt voltak es besegitettek. az utazas elegge megviselt, es a het elejen harom napig emejegtem, hanyingerem volt, de hala Istennek mara elmult. sok a tennivalo a haz korul es a misszioban is, vannak uj erdeklodok, Isten munkalkodott addig is mig el voltam menve. jo azt tudni, amire efraim altal is emlekeztetett a Mindenseg Ura, hogy ez az o munkaja, az o emberei, es nelkulunk is el tudja erni az O celjait mindenki eleteben. ez olyan megnyugtato a sok joves-menes kozepette. a heten abafajan evangelizacio van, szombaton pedig folytatodik a vezeto kepzes, borzasi pal fog ismet tanitani.  
kegyelem es bekesseg mindenkinek
zoltan

kedd, január 04, 2011

hála, hála

az ünnepek környékén túl sok volt a nyüzsgés és alig sikerült elcsendesedni. pedig nagy szükség van rá. ismét eltelt egy év, a második amit az itteni szolgálatban töltünk. mennyi minden történt az idén is?! sok okunk van a hálaadásra.

- 2010 elején derült ki, hogy dávid nem lát (valamikor januárban, akkor volt 2 hónapos), kivizsgáltattuk, imádkoztunk és vártuk, hogy mi lesz mivel műteni még nem lehetett

- nem fuvaroztam többet, mivel szükség volt rám itthon, abigél nagy hassal és 3 gyermekkel nehezen boldogult egyedül. ez kevesebb pénzt jelentett, de több időt a családommal. azonban Isten gondviselésének hála nem szűkölködtünk semmiben 2010ben sem, sőt.

- március végén megszületett koppány fiunk, abigélnek nem volt könnyű szülés (a 3 közül a legnehezebb) de vele olt a Mindenható és így mindketten egészségesek voltak. hatalmas örömöt éltem át, egy újabb ajándékot kaptunk mennyei Atyánktól.

- aznap, mikor koppány született, derült ki, hogy más albérletet kell keresnünk. imádkoztunk és több mint egy hétig keresgéltünk, míg végül a községen belül ugyan, de más faluban, pókába kaptunk egy házat, ahol most is lakunk. hálásak vagyunk a házigazdákért, akik nagyon kedvesek és megértőek, és a gyönyörű helyért. abigél azt mondta, hogy még sehol nem érezte magát ilyen jól.

- Szeben mellett részt vehettünk annak a táborhelynek a kibővítésében ahol már második éve táboroztunk a sárpataki gyerekekkel. sajnos nem tudtam mindig ott lenni, főleg dávid miatt, így attilának nehezebb volt, de míg ő odavolt helyettesítettem abafáján és a körzetben. nehezen ugyan, de felépült az épület, és sokat tanultunk belőle

- Teremtőnk irgalmából összejött a szükséges pénz a dávid műtétéhez, és pár nap múlva észre lehetett venni, hogy sikerült a műtét. dávid lát! ha nem is tökéletesen, de lát. és ennek sok következménye volt, sokat fejlődött ennek a hatására. sokkal vidámabb, önállóbb, érdeklődőbb, bátrabb lett. azóta még kétszer meg lett műtve, és még ezután is szükség lesz beavatkozásokra de bízunk Istenben. sok jó kapcsolat is kialakult a bukaresti utak során, és sok lehetőség adódott a Krisztusról való tanúságtételre.

- a táborhét a gyerekekkel nagyon jó volt. miden szempontból. andrás és edi is ott voltak segítőként, és ők meg a többi segítők is sokat fejlődtünk ez által. az esős idő ellenére túrázni és tábortüzet készíteni is volt lehetőségünk. a gyerekek is sok élménnyel gazdagodva tértek haza, néhányan életükben először bűnt vallottak és átélték az Istennel való kapcsolatnak a felszabadító erejét

- sárpatakon sikerült felállítani egy sátrat amiben egy héten keresztül délelőtt gyerekeket tanítottunk a váradi fiatalok segítségével, délután pedig minden este más-más igehirdető szólta az örömhírt. sokan hallhatták az evangéliumot, néhányan reagáltak is rá, sajnos, hosszabb távú eredmény kevés van, de így is megérte. ez is egy volt a célkitűzések közül, és közelebb vitt az itteni szolgálatunk betöltéséhez.

- az evangelizálós hét végén balesetet szenvedtem, az autónk összetört, de az Úr megőrzött, sőt, erőt adott, hogy folytassuk amit elkezdünk és ez is bizonyság volt a sárpatakiak előtt számomra pedig egy erőteljes megtapasztalása az Ő erejének.

- úgy jött ki a lépés, hogy autó nélkül maradtunk de még előtte kaptunk andrástól ajándékba egy lovat (a szultánt) és azóta szekeret is sikerült venni hozzá, így nem maradtunk teljesen helyhez kötve, jóllehet a hatósugár leszűkült de vannak más lehetőségek a közlekedésre aminek sok áldása van. autó híján több pénz jutott más, fontos dolgokra

- ugyancsak azon a héten derült ki, hogy el kell költöznünk arról a helyről ahol az összejöveteleket tartottuk. mivel nem találtunk más, erre a célra megfelelő helyet, csak az maradt, hogy építsünk egy imaházat. találtunk egy erre a célra megfelelő föld területet, majd sok segítséggel sikerült felépítsük az imaházat. többen is támogattak pénzzel és munkával, és nekünk is adott erőt az Úr a feladathoz. még abafáján és körtvélyfáján is tudtunk valamit segíteni az ottani imaházak építésében. ők is segítettek sárpatakon. ákosról (szatmár megye) is volt segítségünk, de legjobban édesapám és apósom segítségének örültem.

- részt vehettünk családostól egy ifjúsági héten a hargita táborban, ami szolgálat és nyaralás is volt egyben. sok jó beszélgetésben és közös istentiszteletben volt ott részünk

- karácsonykor meglátogattak minket a kolozsvári fiatalok és a gyerekeknek hoztak ajándékokat, a szegényebb családoknak pedig élelmet. aradról is meg más helyekről is kaptunk ruhákat és egyéb segítségeket a szegényebbek számára

- gernyeszegen sikerült elindítsunk egy vezető képzést amin sárpatakról is részt vesznek hárman

- kaptunk egy kecskét (lejla), néhány majorságot és a nyulaink is szaporodtak. a kertben az esős év és a költözés miatti kései veteményezés ellenére sokminden termett. gyümölcsből bőven jut másoknak is, szénánk is lett, és tűzifából sincs hiány.

- fürdőszobánk is van meg mosógépünk (noha nem üzemképes mivel elfagyott a pompa, tavasszal az lesz, de így is jó mert nem kell kint mosni és stb.)

- van egy egyesületünk amivel a sárpataki közösséget szeretnénk segíteni. még kezdetleges de reméljük beindul jobban. kiadtunk egy újságot is, és szeretnénk a cigány negyedbe egy játszóteret létesíteni. kecskéket is akarunk adni azoknak akik készek foglalkozni vele, azzal a feltétellel, hogy az első fajzást tovább adják. vesszőt is akarunk ültetni ami önfenntartó tevékenység lenne és a terméket a közösségben értékesítenénk.

- többen is imádkoznak értünk (van akikről tudunk és van akikről nem, Krisztus Urunk áldása mindnyájukkal), bátorítanak minket, és anyagilag is támogatják a szolgálatunkat (szatmárról, hadadból, perecsenyből, váradról, aradról, kolozsvárról, és székelyföldről is, bocsánat ha kihagytam valakit, az Úr fizesse jóságukat)

sok minden lenne még, de ennyi jut most eszembe, ha belegondolok minden nap egy-egy csoda, kegyelmes volt hozzánk a mi Urunk, vétkeztünk is sokat, de kegyelme naponta megújult rajtunk, ő végezte bennünk minden jónak az akarását és az erőt is tőle kaptuk a véghezvitelre. tudom, sokkal többet is tehettünk volna, de  ezért is hálás vagyok, és 2011ben is Őt akarom, ill. akarjuk.
zoltán

vasárnap, január 02, 2011

vége

vége az ünnepeknek. nagyon gyorsan teltek, volt benne sok jó,vendégek Kolozsvárról, ajándék a szegényeknek, és nekünk.beköltöztünk az imaházba, igaz, nincs még egészen kész, vakolás borítás hiányzik, de kályha már van, nem fáznak... zoli mondja, elég sokan jöttek az ünnep alatt, előtte kicsivel és utána, lehet az újdonság miatt is. vendégségben is voltunk Régenben. hozzánk inkább csak utána jöttek, és bárki meglátogatott, megengedtük, hogy szánkózzanak a fiúkkal:)) volt, aki élt a lehetőséggel, volt, aki csak csendben fagyoskodott:)





nagyon szép itt a tél, igaz, most mindenütt sok a hó, és nagyon hideg van. végül is ennek van az ideje. zoli jól felszerelkezett a télre, még a szekéren sem fázik, csak szegény szultán ló... sajnáltuk is párszor.

sokminden kavarog a fejemben, szívemben, ezekről most nem írok. csak sajnálom, hogy hallom, milyen nagy hideg van a szívekben, és talán dermesztőbb, mint ez, ami kint van. 

most csak ennyit. 
Boldog új évet, és gazdag lelki gyümölcstermést kívánok.
abigél